JOBB-E A DRÁGÁBB GITÁR?
Micsoda kérdés ez? De ha kicsit jobban körbejárjuk, meglátjuk, nem is egyszerű a válasz!
Ismét a szokásos nézőpontból kell kiindulnunk: ki fogja használni és mire? (Nyilván a zúzást és a tűzifának való felhasználást most felejtsük el kicsit.)
Szándékosan nálunk nem kapható gitárokat bemutató segítséget választottunk, hogy még véletlenül se lehessen részrehajlást feltételezni.
Tehát: jobb-e a drágább gitár?
Bobák Áron cikkét hívom segítségül:
https://player.hu/kult/olcso-vs-draga-gitar/
Minden gitártestül szolgáló fadarab egyedi. Fajtánként is különböznek, de az egyes fajokon belül is egyedi erezettel találkozhatunk. Az egyes fajták hangzásbeli tulajdonságai között komoly különbségek fedezhetők fel, csak úgy mint a gitár típusoknál is. Az elektromos gitároknál például a nehezebb (tömörebb) fáknak jobb a hangkitartásuk, fényesebb, tisztább hangzást adnak a hangszernek. Nem mindegy melyik fafajtához melyik hangszedőt építjük be, és az sem mindegy, hogy egy úgynevezett szendvics konstrukcióval, vagy egy homogén (egy fajta fából készült) gitártesttel állunk szemben.
Ha picit bele akarunk mélyedni a faanyagok erdejébe, akkor segít jóbarátunk, Wiki:
„A távolkeleti kópiák előnyei és hátrányai, avagy olcsón minőséget (?).
Azt hiszem, igen sokan vagyunk úgy tízes-húszas éveink elején, hogy pénztárcánk sosem annyira vastag, mint ahogyan azt szeretnénk. Választunk valami hobbit, kedves időtöltést és arról álmodozunk, hogy profik leszünk. Persze ezeket az álmokat is el kell kezdeni élni valahol.
Jelen esetben - akik ezt a cikket olvassák, nagy valószínűséggel legalábbis - ez az álom a zenélés, a gitározás. A kellő fantáziával megáldott gitárhős-jelölt már kevés összegyűjtött pénzének számolgatása előtt megálmodja (jó esetben), milyen hangszert szeretne majd kezében tartani, használni.
A hozzám hasonlóak, akik ki nem állhatják a vásárlás folyamatát, lehetőség szerint a legapróbb részletekig járjanak utána, milyen is a jó minőségű hangszer, mik a lehetőségek és mi áll legközelebb elképzeléseinkhez. Sajnos a legtöbben nem engedhetjük meg magunknak saját kereset nélkül, hogy kedvenc gitárosaink márkáit válasszuk. Csorgatjuk a nyálunkat egy eredeti Gibson, egy Fender, egy Dean - vagy egyéb márkák hangszereit látván.
Ha megvan az ihlet, tudjuk milyen karakterű zene áll hozzánk legközelebb és kellő ismerettel vérteztük fel magunkat (erre kiváló eszköz az internet, a zenész ismerősök, illetve a hangszerbolti eladók is), valószínűleg elkezdünk válogatni az olcsó kópiák között.
Nekem az a véleményem, hogy egy kezdő gitárosnak, még ha meg is engedheti magának és mindenképpen elektromos gitárt szeretne, akkor sem érdemes a nagy márkák borsos árú hangszerei között válogatnia. Lehet csak az én nyakatekert logikám, de nekem olyan érzésem lenne egy - teszem azt Gibson Customot tartva minimális hangszeres tudással - hogy neeem, ez a hangszer túl szép és túl értékes ahhoz, hogy elkezdjek rajta Am-C-D-F és hasonló akkordmeneteket prüntyögni. Erre a célra kiválóan megfelelnek a nagy márkák olcsóbb, távolkeleten gyártott példányai - az Epiphone-ok, a Squier-ek és társaik, vagy még inkább a Cortok és Vintage-ek!
(…)
A Cort gitárok újabban elég nagy népszerűségre tettek szert kis hazánkban. Pedig nem egy mai cégről van szó - a ’60-as évek elején vágtak bele a bizniszbe, a hőskorban Amerikában gyártattak, később áttelepítették gyáraikat Dél-Koreába és Indonéziába.
Többnyire kópiákat gyártanak, de azért van nem egy saját modelljük is - ami a hagyományos formák továbbfejlesztésére, újratervezésére épül - a kényelmet és a funkciót szem előtt tartva. Sokat elmond róluk, hogy ők készítik az Ibanez és a Shecter gitárok alacsonyabb árfekvésű hangszereit is.
(…)
Ha jó minőségű gitáron akarsz elkezdeni tanulni, és hajlandó vagy egy minimális kompromisszumot kötni a pénztárcád (vagy őseid pénztárcája) érdekében, szerintem nem fogsz csalódni.” /Szabó Mihály/
Konklúziónk is az, ami eddig: a téma körbejárása után nyugodtan kérjük ki a szakeladók tanácsát, hiszen a forgalmazott hangszereinket ők ismerik a legjobban.
