MI FÁN TEREM? ALAPOK DOBVERŐ VÁSÁRLÁSA ELŐTT
Mondhatni: fogyóeszköz. Mégis: nem mindegy, milyen fából, milyen vastagságú, hol a súlypontja, milyen formájú a feje...Nem is gondolnánk, mennyi mindenre lehet és kell is figyleni a dobverő vásárlásakor.
A fáról
Hagyományosan a dobverők 90%-a fából készül, és ezek túlnyomó többsége amerikai hickory fából. Egyéni választás kérdése persze, hogy a többi faanyagot mennyire kedveljük, mennyire válik be a használatuk: tölgy, juhar, nyír, bükk vagy egy egzotikusabb fafajta, az ében vagy akár a rózsafa.
Ez persze nem ok nélkül vagy így: a hickory fában rendkívül kedvezően ötvöződik a keménység, a súlyelosztás, és a rugalmasság.
A dobverő hossza és súlya
Majdnem minden verő 385 mm és 415 mm közötti hosszúságú. Tévedés azt gondolni, hogy a rövidebb karú dobosok hosszabb verőket használnak és fordítva. Túl hosszú verőket nem igazán használunk, mert a dobverőket nem a legvégén fogjuk, hanem a súlyponton.
Szinte nincs olyan verő, amely 40 grammnál könnyebb, és 70 grammnál nehezebb lenne. Ez természetesen szorosan összefügg a hosszal, a vastagsággal, és a fa anyagával.
A dobverő és a fej formája
A verő legáltalánosabb formája, a végtől a fejig tartó enyhe kúp forma, de több variáció is létezik.
A fejformákat három alap típusra oszthatjuk:
- Kör (labda, alma)
- Ovális (körte)
- Háromszög (piramis)
Majdnem minden fejformát besorolhatunk egy-egy alaptípusba.
Cintányéron használva a verők fejformájának alapvető fontossága van a hangzásban.
A súly hatása a hangzásra
A verő súlya függ a méretétől és a fa sűrűségétől. Minél nehezebb egy verő, annál teljesebb hangot kapunk. Nehezebb verőkkel a puhább, halkabb ütések is gazdagabb és határozottabb hangzásúak.
A fej hatása a hangzásra
Akusztikai törvények kimondják, hogy minél kisebb ponton érintkeznek a felületek, annál magasabb frekvenciát kapunk. Ugyanez igaz a fa sűrűségére is. A keményebb (sűrűbb) fa magasabb frekvenciákat produkál.
A háromszög alakú fej. Itt a legkisebb a felületek közötti érintkezési pont, ennél fogva több magas frekvenciát hallhatunk, és konkrét, tiszta hangzást kapunk. Mivel így az erő kis pontra koncentrálódik, a verők gyorsan kopnak! Ez (némileg) megelőzhető nagy sűrűségű fából készült verő használatával.
A gömbfejű verők mindig ugyanolyan felülettel érintkeznek. A pozíció megváltoztatásának nincs igazán hatása.
Az ovális fejű verők használata során a legnagyobb a felületi érintkezés a fenti típusokhoz képest, így sötétebb hangzást is nyújt (ugyanazon fafajta esetén). Összehasonlítva a háromszög-fejű verőkkel, a hangja mélyebb, mint a háromszögű fejek hangja az első pozícióban, de magasabb, mint a második pozícióban.
A pár tényleg pár?
A jó gyártók megpróbálják azonos tulajdonságú párokba rendezni verőiket. Vagyis azonos súly szerint. De az olyan tényezők, mint a hőmérséklet és a páratartalom nagy hatással vannak a fára, ezért mindig célszerű vásárlás előtt ellenőrizni a párok egyezését. A verők gyakran vetemednek is, amit könnyen ellenőrizhetünk, ha egy üvegen vagy más sima felületen gurítjuk végig azokat.
A verők számozása
Leggyakrabban a dobverő körülbelül 1,5 cm vastag és 41 cm hosszú, de a dobosok rengeteg alak és méret közül választhatnak. Sokuknak egyedi formájú, nagyságú, súlyú, tömegközéppontú, sűrűségű és szálirányú dobverőjük van. Ezen tulajdonságok mindegyike befolyásolja a létrejövő hangot és a dobverő használatának érzését.
Három fő szabvány típus terjedt el:
7A – Vékony, könnyű verők, könnyed, lágyabb hangot adnak a dobon. Jazz dobosoknak és fiataloknak ajánlott. Itt találhatóak -> katt
5A – A leggyakoribb típus. Közepes vastagsága lehetővé teszi a halk és az erőteljesebb játékot is. Rock doboláshoz kiválóan alkalmas! Itt találhatóak -> katt
2B / 5B – Vastagabb verők, mint az átlag. Lehetővé teszi, hogy hangosabban, testesebben szólaljanak meg a dobok, ezért a heavy rock és a keményebb műfajok kedvelőinek ajánlott. Itt találhatóak -> katt
Szám: minél magasabb, annál vékonyabb a dobverő!
Betű: átmérőt, vastagságot jelenti, B vastagabb, mint A, tehát nehezebb is
A hangszervásárlási kisokos ezen cikkét Marc Zoutendijk, a holland Royal Conservatoire of Music nyugalmazott ütőtanárának hosszú évek alatt összegyűjtött tapasztalatait felhasználva szerkesztettük.